Magyar Szent Korona

Published in Hungary - Social interactions and entertainment - 15 Mar 2021 02:09 - 1


1848.Március.15. 
         
Polgári forradalom és szabadságharc kezdete






https://i.imgur.com/6yEjjrF.png
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, céljuk a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 1989-ben volt első munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, egy magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.
1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (Ez között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtése követelte.) Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapkövetésétit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat, amelyet Irinyi József öntött formába.
Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és a politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazolják, két addigi pontot összevonták, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal később írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.
Petőfi és körülbelül tíz társa ezt követően a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utcák népének csatlakozásával kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömegű Petőfi vezetéssel átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.
Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti Dalt és a Tizenkét pontot. Ez alatt így szólt:



https://i.imgur.com/YzVujC6.png


Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. (A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így  egészítették ki: "Unió Erdéllyel.")
A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a pesti városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagját, hogy csatlakozzanak követelésükhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkező választmányi vezetők, Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétséget és a kiváltást 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.
Ugyanezen a napi Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közönséges megvalósítás. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.  






Support

HuMaVi

Comments (1)

LMA.